Mármint fotósként 🙂

Röviden: mert nem tudok esküvőt fotózni. Igen, jól hallottad, nem értek hozzá.

És nem is akarok.

Biztosan jól érezném magam, megenném az összes tortát, jókat beszélgetnék, talán még táncolnék is, de jó képeket készíteni, azt nem tudnék. Legalábbis olyanokat, amilyenek megfelelnek az én elvárásaimnak, biztosan nem. Adnék valamit, valószínűleg elfogadnád a képeket, jobb esetben még észre sem vennéd, hogy nem ezzel foglalkozom egész évben.

Miért?

Szentül hiszem, hogy bármilyen szakmában az számít profinak, aki pontosan ismeri a hivatását, és képes eldönteni, a szakmájának melyik részével foglalkozik a legszívesebben, melyikhez van tehetsége. Egy szakorvos sem foglalkozik az ember összes alkatrészével, a nőgyógyász meg nem fül-orr-gégész.

Én a stúdiómunkához értek. Ahhoz, hogy a legtökéletesebb legyen a világítás, hogy minden apró részlet a helyén legyen, hogy minden kép tükrözze az egyéniségedet.

Mindezért a tudásért sokat tanultam, gyakoroltam, és – nem utolsó sorban- rengeteg pénzt költöttem a felszerelésemre.

Profiknál jól, és érthetően elkülönül a “riportfotós” és a stúdiófotós szemlélet. Természetesen vannak átfedések, nem kizáró ok, hogy valaki több műfajban is alkosson. Én ugyanakkor abban hiszek, hogy ha valaki túl sok mindent vállal, nem tud igazán kiemelkedőt alkotni egy műfajban.

Nem vagyok az a riportfotós-alkat. Nem szeretem, ha gyorsan változnak a körülmények, ha nem én irányítok, ha a legfontosabb pillanatban nem én vagyok a legjobb helyen, és azt sem, ha nem én világítok. Egyszóval, problémás vagyok én esküvői fotósnak.

Hát ezért maradok én a jó meleg stúdióban 🙂 Ott viszont megbízhatsz bennem, és akár a kreatív jegyesfotózásodhoz is elkészítünk egy maradandó, életre szóló portrésorozatot.

Az esküvői fotósokról

Jegyespár legyen a talpán, aki ma ajánlás nélkül meg mer bízni egy esküvői fotósban, akinek a képeivel csak egy honlapon találkozott. Egy esküvői fotós személyisége, tapasztalata, látásmódja, felszerelése nagyban befolyásolják az elkészülő képek minőségét. Sajnos rengeteg papír nélkül szaladgáló, önjelölt hobbifotós láttam már esküvőt fotózni, a kiégett, agyonretusált, filterezett, “többszázképes” megoldások mindennaposak. Értelemszerűen ha valaki másfél napig fotózza életünk legfontosabb mozzanatait, azért sok pénzt kér. Az azonban nem mindegy, kinek fizetjük ki azt a sok pénzt.

Szóval: alaposan nézz utána mindennek, mielőtt döntesz.

És ne engem hívj az esküvődre. 🙂

Leave a Reply